Boldog Özséb zarándoklat 2009.01.17.-én

2009/01/15 at 19:55 (Pálosok, Programok)


Az Esztergomi Pálos Baráti Kör és a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya

2009-ben is megrendezi a már hagyományos Boldog Özséb zarándoklatot.

Az idén P. Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfonöke is velünk tart.

Találkozás: (azoknak akik végig gyalog akarják megtenni a távot)

06.00 Esztergom, Dobogókoi út–Galagonyás út keresztezodésénél lévo keresztnél

Útvonal: Esztergom Galagonyás út–Vörös Kereszt–Barátkúti erdészház–

Pilisszentlélek–Pilisnyereg–Klastrompuszta–Kesztölc (23 km)

Találkozás: (az Esztergomi Buszvégállomáson, akik a könnyített változatot választják)

08.10 Busszal Pilisszentlélekre. A Pálos romoknál csatlakozás a gyalogos csoporthoz.

09.30 Tovább gyalog az útvonal hátralévo szakaszán. (10 km)

11.00 A Budapestrol, Pilisszántóról jövo csoportok a Pilisnyeregnél csatlakoznak a menethez.

13.00 Érkezés Klastropusztára. Itt rövid megemlékezés. Hármas barlang megtekintése.

15.20 Hazaindulás Esztergom felé. Csatlakozás Budapest felé a Kesztölci elágazásnál.

Mindenkit szeretettel várunk!

További információ: 06 20 9256 607 Kassai Kálmán

45 hozzászólás

  1. Bakk István said,

    2009/03/29 at 22:56

    Vatikánban járt Patrubány Miklós

    Mons. Angelo Amato, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa hivatalában fogadta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét.

    Az MVSZ elnöke átadta az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját. A 17 kötetet Esztergomi Boldog Özséb posztulátora, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Árva Vince atya állította össze, 22 éves munkával.
    Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusán jelentette be nyilvánosan, hogy a Magyarok Világszövetségére szeretné bízni a hatalmas munkával összeállított anyagot.
    A köteteket a Magyarok Világszövetségének elnöke a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján, 2008. december 13-án vette át, az erre az alkalomra szervezett emléknap keretében.
    Árva Vince atya másnap visszaadta lelkét a teremtőjének.
    MVSZ Sajtószolgálat

    http://www.pirkadat.net/index.php?option=com_content&view=article&id=226:vatikanban-jart-patrubany-miklos&catid=34:altalanosegyhazihirek&Itemid=58

  2. Bakk István said,

    2009/03/29 at 22:56

    IMA-LÁNC FELHÍVÁS!
    Új magyar szent születőben.
    IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!
    2008. június 29-től MINDEN ESTE 19 órakor A szentté avatás napjáig!

    Könyörögjünk:
    Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével népéért engeszteljen.
    Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világban szétszóródott magyar népet. Példájára valósuljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.
    Boldog Özséb remete lángja világítson be az elhagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiataloknak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg életük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedéssel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisztaságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszközölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.
    Végül saját kérésemet terjesztem eléd…….Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.
    Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
    P. Árva Vince atya+

  3. Bakk István said,

    2009/04/09 at 08:30

    Mozaik c. műsor a Pálos Emléknapról

    http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=10&mm_id=16&media=5833&list=1)

    A fernti hivatkozásra kattintva nézhetik az Echo TV müsorát a Pálos Emléknapról.

    Testvéri szeretettel

    Bakk István

    http://kutasi.blogspot.com/2008/07/1071-szentsge-xvi-benedek-ppa-eure.html

  4. Bakk István said,

    2009/04/09 at 08:31

    A Magyarok Világszövetségének aktori segítségével folyik az egyetlen magyar alapítású Pálos-rend alapítójának Boldog Özséb szentté avatása.

    Miért fontos Boldog Özséb szentté avatása?

    Azért, mert az ő szellemiségével működő magyar rend segítette és segíti a magyar nemzet felemelkedését, továbbá igazolja a Magyarország történelmi nagyhatalmát és tisztázza a magyarok Újvilágban (Amerikában) betöltött szerepét is.

    A magyar pálos szerzetesek ismertek voltak a középkorban úgy a spanyol, mint portugál királyi udvarban, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részének felfedezéséhez és indiának megtérítéséhez is.

    A pálosok voltak az úttörők a városok alapításánál, sokfajta akadállyal dacolva, szembeszállva a vadon, s az ott élő ragadozó állatok veszélyével. A pálosok bírálták a hódítok, a katonák, az aranykeresők és kalandorok kapzsiságát és brutalitását. Minden erejüket, energiájukat az indiánok, az őslakok védelmére fordították. A magyar papok magas tudományos műveltségüknél fogva nemcsak misszionáriusok voltak, hanem egyetemi professzorok; geográfusok, csillagászok, botanikusok és másféle tudósok, kiknek munkája nyomán ma is virágzó egyetemek létesültek a térségben, birodalmi és országhatárok jöttek létre, vagyis munkásságuk jegyeit évszázadokra kiható módon ott hagyták Latin-Amerika szinte minden országában.

    A két kontinenst, Európát és Amerikát összekötő közös szentünk Boldog Özséb atya. Kinek szellemiségét az elmúlt 700 esztendőben folyamatosan erősödni látjuk, hiszen mindannyian tudjuk, Özséb atya szellemi hagyatéka nyomán jön létre a 20 millió magyar összetartozásának érzése, akik e nagyvilágban élve imákkal erősítik Őt.

    Vatikánban járt Patrubány Miklós

    Mons. Angelo Amato, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa hivatalában fogadta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét.

    Az MVSZ elnöke átadta az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját. A 17 kötetet Esztergomi Boldog Özséb posztulátora, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Árva Vince atya állította össze, 22 éves munkával.
    Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusán jelentette be nyilvánosan, hogy a Magyarok Világszövetségére szeretné bízni a hatalmas munkával összeállított anyagot.
    A köteteket a Magyarok Világszövetségének elnöke a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján, 2008. december 13-án vette át, az erre az alkalomra szervezett emléknap keretében.
    Árva Vince atya másnap visszaadta lelkét a teremtőjének.

    http://www.pirkadat.net/index.php?option=com_content&view=article&id=226:vatikanban-jart-patrubany-miklos&catid=34:altalanosegyhazihirek&Itemid=58

  5. Bakk István said,

    2009/04/09 at 08:34

    MAGYAR PÁLOSOK
    A Pálos Rend alapításának 750., s teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége a háromkötetes, Magyar Pálosok című kiadvány megjelentetésével tette maradandóvá. A gazdag tartalmú, sok színes képet is tartalmazó pálos trilógia kötetei (együtt a három kötet) megvásárolhatók 5500 forintos egységáron. A kötetek természetesen külön is megvehetők. I. k.: 1600 Ft, II. k.: 2400 Ft, III. k.: 3000 Ft.
    Megrendelhető a Magyarok Világszövetsége székházában, a Terjesztési Irodán (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. telefon: 00-36-1-2674513/308, drótposta: terjesztes@mvsz.hu, bakktv@gmail.com)
    Bővebben: http://kutasi.blogspot.com/2009/02/1817-masodik-palos-emleknap-es-magyar.html

  6. Bakk István said,

    2009/05/02 at 23:08

    Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?

    A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki Szent Euzébiusz vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja Valerianus uralkodása alatt (235-259).
    Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. II. András trónra lép, vele együtt a merániai család. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorítani a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.
    Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében.
    A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.
    1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát épített.
    Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.
    Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen. A rend főnőkének Özsébet választották.
    Már csak az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte a szerzet, ezért őt társai beleegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte.
    Ekkor IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szentatya előtti ügyének megnyerésére Tamást, (később 50 év múlva aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Tamás közbenjárására fogadta a pápa Özsébet és Pált a veszprémi püspököt, szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására….
    http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.610

  7. Bakk István said,

    2009/05/29 at 10:00

    István Bakk: Pauliner auf dem Gebiet Amerikas, oder in der neuen Welt angenommene Missionsdienst

    http://kutasi.blogspot.com/

    Istvan Bakk: Pauline fathers in the Americas missionary work end service in the new world

    http://kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

    http://jozsef-kutasi.de/blogger/palospassioen.pdf

    Bakk István: Pálosok Amerika földjén avagy az Újvilági küldetéses szolgálat

    http://jozsef-kutasi.de/blogger/palospassiohu.pdf

    http://kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

  8. Bakk István said,

    2009/07/18 at 18:33

    Második pálos emléknap és Magyar Pálosok című könyvtrilógia

    Február 14-én a Magyarok Világszövetsége székházának Széchenyi termében nagy érdeklődés mellett került sor a második pálos konferenciára. Bakk István, Rumi Tamás, dr. Tóth Judit, Virág László Gábor, dr. Gyárfás Ágnes, dr. Juhász Miklós, Rostás László, Gönczi Tamás és Szántai Lajos tartottak előadást a magyarság sorsával oly szorosan összefonódó fehér barátok történetéről. Stoffán György író, újságíró Vezér Ferenc pálos szerzetes mártíriumáról szóló dolgozatát Pápai Szabó György, a Honlevél újság felelős szerkesztője ismertette. Ez a rendezvény egyúttal tisztelgés volt az első emléknap óta elhunyt Árva Vince atya emléke előtt. A mostani emléknap anyagát a megjelent pálos trilógia II. kötete tartalmazza, Apokrif írások alcímmel. Ez a kötet teszi közzé Árva Vince 2002-ben, a lelkiség napján elmondott önvallomását a Pálos Rend és a saját sorsáról.

    A Pálos Rend alapításának 750., s teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége a háromkötetes, Magyar Pálosok című kiadvány megjelentetésével tette maradandóvá. A gazdag tartalmú, sok színes képet is tartalmazó pálos trilógia kötetei (együtt a három kötet) megvásárolhatók 5500 forintos egységáron. A kötetek természetesen külön is megvehetők. I. k.: 1600 Ft, II. k.: 2400 Ft, III. k.: 3000 Ft.

    Az előadások délelőtt 10 órakor kezdődtek, s ebéd előtt adták át a Boldog Özséb emlékének szentelt gyermekrajz-pályázat díjazottjainak járó kitüntetéseket és díszokleveleket. Az MVSZ Pálos Bizottsága tagjai, valamint Ferenczy Zsuzsa (Ausztrália), az MVSZ Etikai Bizottságának tagja adták át a díjakat, s a könyvjutalmakat. A pályázaton részt vevő összes gyermek, a felkészítő pedagógus és maga a küldő iskola könyvtára is megkapta az összes gyermekrajzot tartalmazó színes kötetet, kiegészítve a Fráter György Alapítvány más könyvadományával. A gyermekeket és kísérőiket az MVSZ szerény ebéddel látta vendégül.

    A rendezvény és a trilógia köteteinek bevétele kizárólag Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási költségeit fedezik majd. Amint arról a HONLEVÉL újság már beszámolt, a Magyarok Világszövetsége Boldog Özséb hivatalos posztulátorának, Árva Vince atyának a felkérésére vállalta a szentté avatási perben az aktor szerepét. A Boldog Özséb szent életét bemutató 17 kötetet, amelyet Árva Vince atya állított össze, 2008. december 13-án adták át Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének. Az MVSZ a Pálos Rend egyetértésével akkor rendezte az első emléknapot.
    A most megjelent pálos trilógiai kötetei:

    MAGYAR PÁLOSOK, I. kötet:
    Pálos emléknap a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján
    2008. december 13.

    Patrubány Miklós – Előszó ……………………………………………………….. 5
    Pálos emléknap a 700. évfordulón…………………………………………………. 9
    Budapest – 2008. december 13.
    P. Dr. Aczél László Zsongor OSPPE
    Adalékok a Pálos Rend hiteles történetéhez 1784 után…………………….. 21
    Dr. Juhász Miklós
    Pálosok, magyar rend? Lengyel rend?…………………………………………… 41
    Bakk István
    Pálos rendtartományok az elmúlt 700 évben…………………………………… 51
    Dr. Tóth Judit
    A Pálos Rend megtöretése………..…………………………………… 139

    MAGYAR PÁLOSOK, II. kötet:
    Pálos emléknap a 750 éves Pálos rend tiszteletére és Árva Vince atya emlékére
    2009. február 14.

    Előszó – Patrubány Miklós………………………………………………. 5
    Árva Vince atya
    A Pálos Rend története…………………………………………………….9
    A lelkiség napja
    2002. július 21.

    Árva Vince atya temetése Székesfehérváron…………………………….. 21
    Honlevél, 2009. januári szám

    Bakk István és Bakk Erzsébet
    A magyar Pálma……………………………………………………….….33
    Árva Vince atya, az örökre magyar pálos emlékére
    Bakk István
    A pálos regula. 700 éves a magyar pálos életrend – 1308-2008………… 51
    Gönczi Tamás
    Pálosok a magyar hagyományban……………………………………..….97
    Gyárfás Ágnes
    A Pálosság őstörténete……………………………………………………107
    Dr. Hosszú Gábor
    A pilisi-pálos rovásírás……………………………………………………113
    Rostás László megemlékezése Boldog Özséb szent életéről, Árva Vince atyáról, és az 1308. december 13-án átadott Szent Ágoston-reguláról………………..……… 117
    Magyarok Háza, 2008. december 13.
    Rostás László
    A KÖR-TÉ-FA, KÖR-OSZT-ÉN újjászületése,…………………..………127
    avagy: mit üzennek a fehér barátok?
    Stoffán György
    Vezér Ferenc pálos szerzetes vértanúsága…………………………………133
    Szántai Lajos
    Pálosok (előadás jegyzet)………………………………………………… 139
    Virág László Gábor
    teológus, magyarságkutató
    A Pálos Rend Boldogasszony tisztelete………………………….……….161

    MAGYAR PÁLOSOK, III. kötet:
    Boldog Özséb, a Pálos Rend alapítója a 21. századi magyar gyermekek világában

    Pályázati kiírás…………………………………………………………….. 5
    Tisztelt Iskolavezetők! Kedves Pedagógusok! Kedves Tanulók, Fiatalok!
    Boldog Özséb és a Fényhordozó Fehér Barátok meséje………………….. 9
    Mesemondó: Ugrin András bácsi
    A zsűri értékelése………………………………………………………….15
    Honlevél 2009. januári szám
    Az Esztergomi Boldog Özséb-rajzpályázat eredménye…………………. 17
    A beérkezett gyermekrajzok……………………………………………… 21
    Pályázaton résztvevő munkák jegyzéke………………………………….. 83

    Megrendelhető a Magyarok Világszövetsége székházában, a Terjesztési Irodán (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. telefon: 00-36-1-2674513/308, drótposta: terjesztes@mvsz.hu, bakktv@gmail.com, hagyomanyorzobolt@gmail.com)

  9. Bakk István said,

    2009/07/20 at 22:13

    Pálosok Amerika földjén avagy az Újvilági küldetéses szolgálat
    Egyház és közélet
    A szerzetesség megjelenésével egy időben óriási fejlődés alakul ki az európai írásbeliség és az anyanyelvi kultúra történetében. Így a könyv (az írásbeliség) és a szerzetes kezdettől fogva elválaszthatatlanok egymástól. A III. – IV. századi első Regulák előírják: aki nem akar megtanulni olvasni és írni, el kell bocsátani a szerzetesi közösség-
    ből. Az egyiptomi, galilei, pannóniai barlangok celláiban mindenkor kitüntetett szerepe van a könyvnek, így a Szentírásnak, a Zsoltároknak és az Evangéliumnak is. Nem történik ez másképp magyar földön sem. Kelet és Nyugat szellemi értékeit integráló gazdag könyvkultúrát jelenítenek meg a pálos atyák. A szerzetes Isten iránti szeretete Isten Igéjéből a szöveget beolvasztja, életté változtatja, amelyet meg kell tanulnia olvasni és az olvasott szöveget emlékezetébe elraktározza. A szent szövegek másolása és fordítása a testvér és a testvéri közösség szolgálatát jelenti. A fráter vagy barát a szó legszorosabb értelmében istentiszteletet végez, mert munkáját Isten és a testvér iránti szeretete vezérli. Miközben szent szöveget mormol magában, kezével lelke aranyát, szíve bíborát írja bele a betűkbe. A XIII. században remetemozgalomból kifejlődött Pálos rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a középkorban. A Pálos rend története szorosan összefonódik a magyar nép történetével. 1250-ben alapította Esztergomi Boldog Özséb a pilisi hegyekben, ekkor választották őt rendfőnökké, majd 1263-ban Özséb atya Szent Ágoston szabályait kéri, de nem kapja meg azonnal. A veszprémi püspök életrendet ad neki levélben, amelyből a kolostorok neveit olvashatjuk ki. Név szerint ezek a következők: Pilis-sziget, Szent Ilona, Szent Mária Magdolna Kőkúton, Szent Jakab a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-szigeten, Szent Imre Badacsonyban, Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken, Szent Domonkos Szakácsiban. 1308-ban a pálosok Szent Ágoston reguláinak követését kapták meg.
    Özséb egyik utódja, Lőrinc áthelyezi a rendi központot a Buda mellett volt Szt. Lőrinc- i kolostorba…

    http://jozsef-kutasi.de/blogger/palospassiohu.pdf
    vagy angolul
    http://kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

  10. Bakk István said,

    2009/07/20 at 22:14

    Bakk István: Pálosok Amerika földjén avagy az Újvilági küldetéses szolgálat

    http://jozsef-kutasi.de/blogger/palospassiohu.pdf

    http://kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

    István Bakk: Pauliner auf dem Gebiet Amerikas, oder in der neuen Welt angenommene Missionsdienst

    http://kutasi.blogspot.com/2009/06/2757-istvan-bakk-pauliner-auf-dem.html

    Istvan Bakk: Pauline fathers in the Americas missionary work end service in the new world

    http://kutasi.blogspot.com/2007/12/istvn-bakk-pauline-fathers-in-americas.html

    http://jozsef-kutasi.de/blogger/palospassioen.pdf

  11. Patony said,

    2009/07/22 at 15:42

    Köszönjük kedves István a naprakész információit!
    Patony

  12. Bakk István said,

    2009/08/09 at 11:32

    Miklós Patrubány in the Vatican
    Mons. Angelo Amato, prefect of the Congregation for the Causes of Saints received Miklós Patrubány , president of the World Federation of Hungarians in the Vatican.
    The WFH president handed over the documentation for the beatification of Blessed Eusebius (Özséb), the only male Hungarian founder of a religious order, that being of the Pauline Order.Not so long ago under tragic circumstances Fr. Vince Árva postulator of 17 volumes of documentation on Blessed Eusebius of Esztergom, passed away leaving behind 22 years of work.
    Fr. Vince Árva publically announced to the VII Hungarian World Congress on August 19th, 2008 that he would like to entrust the huge amount of documentation to the World Federation of Hungarians.
    With the Pope’s approval of the Pauline Order’s 700th anniversary December 13th, 2008 the president of the World Federation of Hungarians received the volume of documentation on the special occasion.
    The following day Fr. Vince Árva passed away.
    WFH Press service

  13. Bakk István said,

    2009/08/17 at 17:25

    Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldog Özséb szentté avatásának támogatója

    Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki.
    1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.)
    Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.) Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának.
    Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját a posztulátumot Patrubány Miklósnak eljutatta Árva Vince atya. Patrubány Miklós átadta a szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusának.

    http://www.pirkadat.net/index.php?option=com_content&view=article&id=226:vatikanban-jart-patrubany-miklos&catid=34:altalanosegyhazihirek&Itemid=58

    Testvéri szeretettel:

    Bakk István

  14. Bakk István said,

    2009/11/13 at 10:34

    Miskolci Bölcsész Egyeület Ünnepi konferencia – [ Translate this page ]
    10.05 – 10.35 Dr. Bakk István – Bakk Erzsébet: Pálos rend és a magyar oktatásügy … pozitív eszmerendszere máig ható érvénnyel táplálja a magyar oktatás ügyét.

    http://www.miskolcibolcseszegyesulet.hu/index.php?mode=s&id=13 – Cached

  15. Bakk István said,

    2009/11/15 at 18:57

    Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én

    Posztulátum és kopjafa
    Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt

    Tisztelt Emlékező Közösség!

    Szeretett Magyar Testvéreim!

    Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.

    Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.

    Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.

    Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.

    Pedig nem akárki volt.

    A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend, – egy kivétellel – valamennyien megtagadták őt.

    És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.

    Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?

    Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is, magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevzió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.

    A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos

    hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.

    Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, „pici, baloldali gyengeségnek”, könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten – 2008. november 22-én – hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.

    Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő – immár a budapesti baleseti kórházban – az élet és a halál harcát vívta…

    A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztető gépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagy sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.

    Kedves Magyar Testvéreim!

    Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.

    A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám – ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából – esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.

    Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.

    Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.

    Kolozsvár-Budapest, 2009. október 31.
    Patrubány Miklós,
    a Magyarok Világszövetségének
    elnöke

    (Szent Korona Rádió)
    Kapcsolódó linkek

    * Végre kopjafa őrzi Árva Vince atya emlékét Pilisszántón (+képek, hanganyag)
    * 700 éve pálos rend, Árva Vince atya három hete kórházban
    * Eltemették Árva Vince atyát (+Emlékvideó)
    * Elhunyt Árva Vince pálos szerzetes

    http://szentkoronaradio.com/hit-vallas/2009_11_04_patrubany-miklos-tisztelges-arva-vince-atya-emleke-elott

  16. Bakk István said,

    2009/11/28 at 18:43

    Pálos emléknap – Budapest, 2008. december 13.

    http://de.sevenload.com/videos/Lwroar1-Palos-emleknap-Budapest-2008-december-13

  17. Bakk István said,

    2010/02/03 at 20:51

    Pálos emléknap – Budapest, 2008. december 13. DVD

    http://jozsef-kutasi.de/emleknap.html

    vagy a

    http://de.sevenload.com/videos/abb6AnlZ-Palos-emleknap-Budapest-2008-december-13

    Testvéri szeretettel: Bakk István

    Szeretettel értesítem Önt, hogy elkészült esztergomi Szent Özséb web oldala:

    http://www.szentozseb.hu

    Tisztelettel: Bakk István

  18. Bakk István said,

    2010/02/22 at 18:30

    Meghívó PhS fokozat védésére
    MEGHÍVÓ PhS VÉDÉS NYILVÁNOS VITÁJÁRA

    A Miskolci Bölcsész Egyesület 2010. február 10-én 16.30 órakor a Magyarok Világszövetsége Székházában rendezi meg
    BAKK ERZSÉBET és BAKK ISTVÁN
    PhS fokozatának v é d é s é t.

    Bakk Erzsébet: A pálos szellemiség érvényesítése az oktatásban
    Bakk István: A magyar Pálos Rend szerepe a magyar nemzet nevelésügyében.

    A védés elnöke: Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke
    Konzulens tanár: Dr. Gyárfás Ágnes, a MBE elnöke
    Oponens: Dr. Farkasinszky Tibor kandidátus, a MTA tagja

    Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

    http://www.miskolcibolcseszegyesulet.hu/index.php?mode=s&id=26

  19. Bakk István said,

    2010/03/27 at 18:37

    Magyarságtudományi Füzetek
    Megnyílt a Magyarságtudományi Füzetek honlapja http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_00.html címen.
    A honlapra a Magyarok Világszövetségének honlapjáról http://www.mvsz.hu is el lehet jutni.
    A honlapon már olvashatók az első füzet – Bakay Kornél – Hogyan lettünk finnugorok – írásai.
    Látható a napokban megjelenő második füzet borítója és tartalomjegyzéke is: Tóth Sándor – Győztes csatáink – Pozsonyi diadal, Cserhalmi ütközet.
    A Magyarságtudományi Füzetek szerkesztő bizottságának tagjai: dr. Aradi Éva, Bakk István, Botos László, dr. Gyárfás Ágnes, Pápai Szabó György és Patrubány Miklós. A szerkesztő bizottság testületi határozattal dönt a kiadásra kerülő írásokról, a szerzők felkéréséről.
    A kiadó a HunIdea Hagyományőrző Műhely. Vezetője: Kárpáti Gábor Csaba.
    A sorozat olvasó szerkesztője: Pápai Szabó György. Az internetes kiadásért Bezák Tibor felel. Az arculattervet Barcsik Géza készítette.
    A Magyarok Világszövetségének égisze alatt megjelenő füzetsorozatot negyvennyolc részesre tervezik. A4-es alakban, száz oldalas terjedelemben. A Magyarságtudományi Füzetek ára Magyarországon: 400 Ft. Házhoz postázva: 500 Ft. Ha valaki 8 példányt rendel, akkor 300 Ft-os egységáron jut hozzá. A fizetendő 2400 Ft ez esetben tartalmazza a postai költségeket is.
    Ha egy intézmény (pl. egyetem, iskola, terjesztő) 500 példányt, vagy annál többet rendel meg, akkor 50%-os árengedményre jogosul, azaz 200 FT/pld összegért jut a füzetekhez.
    Külföldön a füzetek terjesztését az MVSZ országos tanácsai szervezik meg.
    Megrendeléseket fogad, és tájékoztatást ad a terjesztésért felelős Bősz Rudolf. Elérhetősége: mtf.szervez@gmail.com
    A kiadó terjesztőket keres, elsősorban a középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken.
    MVSZ Sajtószolgálat

  20. Bakk István said,

    2010/04/09 at 19:01

    Bakk István
    Húsvét köszöntő: ‘Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!’
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4bb61df80e60a&elozo=ozseb-4b352f103eff3&koveto=aktualis-4b3530c905a71

  21. Magyarságtudományi Füzetek said,

    2010/05/13 at 12:59

    MEGJELENT!!! Magyarságtudományi Füzetek 3.

    - – - Letagadott eleink, a szkíták – - -

    Szkíta olvasókönyvünk egy nagy múltú, hős népnek állít emléket, amelyik ott bábáskodott az emberi civilizáció és kultúra bölcsőjénél. Krónikáink, gesztáink, régi történetíróink vallották az úgynevezett szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot, vagyis közös eredetünket e titokzatos, s ősi múltunkhoz ezer szállal kötődő, velünk letagadhatatlan fizikai-lelki-szellemi kapcsolatban lévő néppel. Ezt a dicső, ősi múltat kellett hát eltakarítani az útból, s ezt a mítoszok és héroszok koráig nyúló nemzeti gyökérzetet elvágni, hogy a magyarellenes politikai tényezők a több ezer éves, nemzedékről nemzedékre átörökített eredettudattól megfosszanak bennünket a halszagú finnugor rokonság érdekében.
    Ha visszatalálunk igaz eredetünk romlatlan ősforrásához: mi is legyőzhetetlenek leszünk jelenben és jövőben, ahogy eleinkkel, a szkítákkal együtt, azok voltunk a múltban…
    Pápai Szabó György – Patrubány Miklós

    Információ: http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_00.html
    terjesztés: mtf.szervez@gmail.com

  24. Bakk István said,

    2010/11/04 at 12:17

    Tisztelt Honfitársak!

    Remete Szent Pált november 14-én ünnepeljük az ereklyék Budaszentlőrincre szállítását (1381. november 14.) a korabeli ország nagy ünnepe lett.

    Testvéri szeretettel: Bakk István

    Bakk István-Bakk Erzsébet
    Hogyan maradtak fenn Remete Szent Pál szentségének tiszteleteként való ábrázolásai

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4ccb217ee4469

    Bakk István-Bakk Erzsébet
    Remete Szent Pál fejereklyéjének története

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4ccb21035e7c9

  25. Bakk István said,

    2010/12/11 at 21:53

    Bakk Erzsébet – Bakk István
    A magyar Pálos-renddel kapcsolatos kérdések és válaszok

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4d036d5af213f

  26. Bakk István said,

    2011/03/02 at 21:02

    Nagyboldogasszony a mi szabadság szobrunk

    A MEGÚJULÁS ÉVÉBEN: CSATLAKOZÁSI FELHÍVÁS!

    TISZTELT HONFITÁRSAK!

    Ma, mikor a kormányunk történelmi alkotmányunk mai progresszív szerkezetén dolgozik, kívánatos lenne a múlt szellemiségét véglegesen lezárnunk és eltávolítanunk a Szent Gellért-hegyi Szabadság szobrot.

    Országunk Patrónusát a Nagyboldogasszony-t állítsuk a helyére. /lásd a web oldalon a Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!/

    Kérjük támogatóinkat, hogy regisztrálják magukat a

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-2011felhivas a web oldalon, továbbá segítsen saját környezetével is ismertetni a felhívást.

  27. Bakk István said,

    2011/04/03 at 19:13

    Bakk István Újra működésben: Pálos emléknap – Budapest, 2008. december 13. (videó)
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4d946da7d9b8e

    vagy a http://www.jozsef-kutasi.de/emleknap.html oldalon található.
    és a YouTube-on: http://www.youtube.com/watch?v=KhtSS0BTwNE

  28. Bakk István said,

    2011/05/19 at 20:16

    A Bakk Endre Kanonok Alapítvány pápai áldása és levél XVI. Benedek pápához
    9.296 – Bakk István > A Bakk Endre Kanonok Alapítvány pápai áldása és levél XVI. Benedek pápához

    A Bakk Endre Kanonok Alapítvány pápai áldása és levél XVI. Benedek pápához
    Magyar testvéri szeretettel:

    Bakk István

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-2011felhivas&elozo=palosok-4d49aaee0f424&koveto=palosok-4d6f3ced384b1
    http://kutasi.blogspot.com/2011/04/9296-bakk-istvan-bakk-endre-kanonok.html

  29. Bakk István said,

    2011/05/28 at 15:59

    Pálosok – DVD-n az ősi magyar rend története

    „Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!”
    Szt. Jeromos

    A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ősi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve.
    A Pálos-rend történeti kutatók egymást követő munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtetésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok – az ősi magyar rend c. magas művészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmből. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak a rend történetből az 1800-as évekig. A film központi szereplője P. Árva Vince atya.
    Ő az ősi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az Ő kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi Ősi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplő kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük.
    A film készítői: rendező: Császár Tamás; producer: Gőbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a művészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erősödése a Pálos-rend megismerésén keresztül.
    P. Árva Vince atya az ősi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, akinek munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetről, Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkező pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban előfordult, igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot.
    Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.)
    Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét.
    A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes „A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. Őt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat.” „Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szűz lelkületével, a Szentlélek közreműködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának.” Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Amen.

    Budapest, 2011. 05. 22
    Bakk István PhS

  30. Bakk Erzsébet said,

    2011/05/28 at 16:02

    „Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!”
    Szt. Jeromos

    Pálosok – DVD-n az ősi magyar rend története

    A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ősi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve.
    A Pálos-rend történeti kutatók egymást követő munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtetésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok – az ősi magyar rend c. magas művészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmből. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak a rend történetből az 1800-as évekig. A film központi szereplője P. Árva Vince atya.
    Ő az ősi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az Ő kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi Ősi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplő kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük.
    A film készítői: rendező: Császár Tamás; producer: Gőbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a művészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erősödése a Pálos-rend megismerésén keresztül.
    P. Árva Vince atya az ősi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, akinek munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetről, Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkező pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban előfordult, igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot.
    Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.)
    Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét.
    A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes „A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. Őt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat.” „Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szűz lelkületével, a Szentlélek közreműködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának.” Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Amen.

    Budapest, 2011. 05. 22
    Bakk István PhS

  31. Bakk Erzsébet said,

    2011/05/28 at 16:03

    Nyílt levél az Egyesült Államok elnökéhez Barack Obamához, hogy fosszák meg a diktatúra szobrától a “szabadság” nevet.
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4ddaf383e9469&elozo=palosok-4ddafaeb25e13&koveto=

    http://kutasi.blogspot.com/2011/05/9582-nyilt-level-az-egyesult-allamok.html

  32. Bakk István said,

    2011/08/10 at 23:40

    PÁLOS PASSIÓ

    Könyvajánló: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány és a Miskolci Bölcsész Egyesület közös kiadása
    Bakk István-Bakk Erzsébet-Gyárfás Ágnes: Pilisi Pálos Passió
    (MBE, Miskolc, 2011.)

    Köszöntjük az Olvasót!

    A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább.
    Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. A pálosság a jelenkori útvesztőben eligazító tábla. „Szellemi küldetésünk plátói szilárd alapja” az erkölcs remekbe szabott építményét viseli. Megtépázott lelkünk keserve keresi az erkölcs égi házát a Pálosok magyarországi alkotásaiban. Itt a lélek megnyugszik, mert rátalál a szépre, a jóra, az igazra. Ezzel már be is vallottuk, miért írtuk meg ezt a kis könyvet. Dolgozataink írása közben áthatotta lelkünket a Pálos szellemiség és leegyszerűsítette a kaotikus jelenkor megoldhatatlannak tűnő gondját. Éreztük, hogy szellemi vezeklésben veszünk részt, egymást követve kapaszkodunk fel a hegyfokon megbúvó kápolna, az égi város palotája felé. Követjük Árva Vince Atya útját, aki Szent Özséb és Első Remete Szent Pál nyomdokain vezérli az égi utat kereső magyarokat.
    A magyar irodalomtörténet adós a középkori szakrális irodalom feldolgozásával, bemutatásával, a Pálos-irodalom pedig még az irodalomtörténet fogalmi rendszerébe sem került be, pedig jellegzetes, különleges alkotásokkal gazdagította líránk, prózánk, szakrális színdarabjainknak sorát.
    Könyvünk a passió-val foglalkozik. Műfaji, tartalmi szempontból járjuk körül, s eljutunk ahhoz a meredek kaptatóhoz, melynek a végén az eligazító táblán az áll, hogy a hősének is lehet passió.
    E kérdés tisztázása során jutottunk el Hadnagy Bálint szerzetes könyvéhe, amely nemcsak Remete Szent Pál sorsát mutatta be és viszonyát a magyar alapítású rendhez, hanem egy Da Vinci kód szerű leckét is feladott: ki írta a Krisztus Urunkról szóló hősének passiót, s mi az igazi címe.
    Mindezek értelme a Pilisi Passió Játékok újbóli elindításának ügye, s egyben Árva Vince Atya egykori kérésének teljesítése. A kutatók között immár ominózussá lett passió-hőséneket Ő adta át a Bakk házaspárnak kutatás és ezután előadás céljából. Ezért könyvünkben elsőként a Pilisi Pálos Passió terén elért kutatásainkat ismertetjük.
    Szerettünk volna kedveskedni az Olvasónak régi nyelvemlékek egyszerű olvasatú közzétételével (Ómagyar Mária siralom, Gyulafehérvári sorok). Magyar nyelvű érthető leírásukat olvasva a szépség áhítata ringatja lelkünket. Bemutatunk még az 1400-1500-as évszázad fordulójának szellemi kincseiből egy verses művet (Ének Jézus Krisztus kínszenvedéséről), egy gyönyörű prózai leírást, regényes fejezetet egy Máriáról szóló epikus műből, és retorikailag, nyelvileg is remekbe szabott pálos prédikációt, amely Thébai Szent Pál ereklyéinek hazahozatala alkalmából hangzott el.
    A Bakk házaspár a Pilisi Passió hagyományait folytatja, a Miskolci Bölcsész Egyesület pedig a népi imádságok látomásélményein alapuló, népzenei ihletésű passió-hagyomány alapjait fektette le Hampó József gyűjtésével és zenéjével.
    Fogadják szeretettel munkánkat.

    Megrendelhető: http://www.animakonyv.hu

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4e4153ab4afac

  33. Bakk Erzsébet said,

    2011/08/12 at 21:17

    Boldog Ágnes, III. Béla király leánya így köszönti Máriát:
    „Szent Szűz, Mindenki védelmezője és segítője, aki bizalommal fordul hozzád. Kérjed Jézust, a te Fiadat, vegye el tőlem a bűnt és adja meg a szent erények teljességét. Vegyen el tőlem minden rosszakaratot és adjon testvéri szeretetet s jóakaratot. Vegye el minden büszkeségem és adjon igazi alázatot. Űzze ki szívemből a tisztátalan gondolatokat és vágyakat és adjon helyébe tiszta eszméket és kívánságokat. Igazi hajnalcsillag, aki megelőzted az örök élet után az örök dicsőségben legyen részem fényt és a kegyelem kiáradását, foglald bele Isten előtti imádságodba és könyörgésedbe, hogy segítségeddel elkerüljem a rosszat és a halandót.”
    Az előadás elhangzott 2011. augusztus 4-én a Miskolci Bölcsész Egyesület Őstörténeti kutatás rendezvényén:
    Bakk István – Bakk Erzsébet
    A magyar Pálos-rend Nagyboldogasszony védelmében
    A teljes szöveg olvasható:

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4e43652810d80

  34. Bakk István said,

    2011/10/11 at 20:11

    Bakk István
    Árva Vince atya – az egyetlen magyar pálos – 75. születésnapjára (pdf)
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=arvavince-4e927a894140f

  35. Bakk István said,

    2011/10/24 at 23:14

    Hogyan tovább Magyarország, 2006. október 23-a után?

    Bakk István: A megújulás alapelvei
    Teljes életváltás következett el: nemcsak a változott időjárás hatott szellemi életünkre, hanem átalakulóban van minden talaj, melyre építettünk és az élet, mely az új talajba bocsátja gyökérzetét.
    A harmadik évezred küszöbén túl az európai integráció folyamatában az újonnan felépülő modern Magyarország céljai között a „megújhodás alapelvei”, a keresztény erkölcs és nemzeti demokrácia programja lehetne. Jól tudjuk, hogy ezekkel a programokkal visszaéltek és nekünk kell visszaadni e fogalmak „súlyát és erkölcsi tartalmát”. A meghatározás szerint: a demokrácia az összes erkölcsi, szellemi és anyagi javak igazságos és helyes felhasználása a társadalom javára. Azaz: a demokrácia nem rendszer-kérdés, mint a fasizmus és kommunizmus, a demokrácia életforma, az egyetlen életforma, amelyben élni lehet, amelyben csakugyan élni lehet.
    http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=8087

  36. Bakk István said,

    2011/10/24 at 23:14

    Dr. Kolozsy Sándor
    Az auszráliai Mária-völgy építési tervei

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4ea42d4b14d6a

  37. Bakk István said,

    2011/12/03 at 22:55

    PÁLOSOK FILM ALKOTÓI NYILATKOZAT

    Kedves Ismerőseim, Barátaim, Honfitársaim!

    2011 májusában és júniusában megjelent cikkekre szeretnék reagálni: “A pálos szerzetesek elhatárolódnak a rendről készült DVD-filmtől”
    Elfoglaltságaim nem engedték meg a korábbi választ.

    Kérem publikáljátok alkotói nyilatkozatomat a Pálosok című film kapcsán, amelyet alább írok:

    Tisztelettel:
    Császár Tamás
    A Pálosok című film rendezője
    csaszi@mac.com
    http://www.palosokfilm.hu/

    Császár Tamás filmrendező szólalt meg a Pálosok – Az ősi magyar rend című ismeretterjesztő DVD filmjével kapcsolatos a különböző sajtótermékekben megjelent a Magyar Pálos Rend részéről történő elhatárolódás kapcsán, a film keletkezésének körülményeiről.

    ALKOTÓI NYILATKOZAT

    http://www.fusz.hu/print.php?pid=14019

  38. Magyar Mária said,

    2011/12/13 at 21:05

    Bakk István: Boldog Özséb szentté avatásának indokai
    1308.dec.13.-2011.dec.13. (703 év)

    Bakk István: Boldog Özséb szentté avatásának indokai

    “Szent a kereszt jegye rajta, Özséb keze klasromot épít Esztergom
    mellé, hegynek az orma fölé.”
    Gyöngyösi Gergely

    Boldog Özséb, aki az egyetlen magyar alapítású rend, a magyar pálos
    rend megalapítója. Ő már az életében olyan tetteket vitt véghez,
    amelyet halála után már közvetlenül méltóvá tették volna, hogy a
    szentek karába emeljék. Óriási hiányt kell pótolnunk sürgősen, mert őt
    a megfelelő helyen kell tisztelnünk. Özséb atya életének és munkájának
    foglalata, amely indokolttá teszi azt, hogy a szentek között kell őt
    ismernünk és evvel számos megtérést, eredményezzen. Életének rövid
    foglalata: Boldog Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja volt,
    1246-ban remete lett, s 1250-ben a remetéket a kolostori közös életre
    egyesítette. A pilisi hegység völgyében akkor sok istenfélő remete
    tartózkodott, kik ismerték Özséb kanonok jó szívét és Esztergomban
    sokszor meglátogatták, és ő igen kegyesen fogadta őket. Özséb
    esztergomi kanonok egészen a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a
    felebaráti szeretetnek él, saját félrevonulásával gondoskodott, hogy a
    szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényekre
    kalauzoló tanításokat. Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre
    nem látható akadálya merült fel, az 1244-ben bekövetkezett szomorú
    emlékű tatárpusztítás. A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratukkal
    romba döntötték a vallás és a polgárosodás harmadfél századon át
    létesített műveit. Az erdők rengetegeit nem az Istennek élő jámbor
    remeték, hanem a földön futók ezrei népesítették be. De végre elvonult
    az Isten ostora, a király visszatért, a városok lassan újból
    benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításáról gondoskodott, s
    1246-ban Vancsa érsek engedelmével búcsút vett az esztergomi
    káptalantól, és mint remete néhányad magával a pilisi hegység
    völgyeibe költözött. Pilisszántó mellett volt egy hármas barlang, s
    ide tette lakhelyét Özséb testvér. Először egy keresztet állítottak,
    majd rövid idő múlva a Szent Kereszt tiszteletére egy kis remete
    kápolnát építettek. Szent életének jó illata több remetét vonzott a
    körébe, kiknek befogadására a szent kereszti kápolna mellett 1250-ben
    kolostort alapított. László király négy év múlva javadalommal látta
    el. A rend főnőkének Özsébet választották. Az így megalapított szerzet
    az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte, ezért őt társai
    megegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális,
    néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston
    szabályainak engedélyezését kérte. IV. Orbán ült Szent Péter székén, a
    szent atya előtti ügyének megnyerésére Tamást (a későbbi aquinói
    szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Aquinói
    Szent Tamás közbenjárása fogadta a pápa, és Pál veszprémi püspököt
    szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok
    kidolgozására.
    A veszprémi püspök 1263-ban kelt levele szerint Szent Ágoston e
    szabályát kövessék. Ez után 17 évig kormányozta Özséb a mindinkább
    fejlődő kolostort és 1270. január 20-án az általa alapított szent
    kereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt
    meg.

    A szentté avatás indokai
    Szentlélek sugallatának kell tulajdonítani a kolostori élet
    keltezését, valamint annak csodáit az isteni kegyelem működése nélkül
    megfejteni nem lehet. E gondolatok vezérelnek történelmi
    kutatásainkban jóllehet tárgyunkat csak tiszta emberi úton tekintjük;
    hogy így az ellenfelek saját fegyverükkel győztessenek le. Özséb
    Magyarország fővárosában, Esztergomban született derék, előkelő
    szülőktől. “Még nem választották el az anyatejtől, amikor már
    megkezdte a tanulást. A jó erkölcsöt, már úgy megszokta, hogy a
    gyermekek játékaitól elmenekült, és egyszersmind szigorú tetteket vitt
    véghez. Teremtőjéhez és Megváltójához éjjel és nappal imádságokkal
    könyörgött. Ha valaki, akkor számba vette volna rendkívüli tudását és
    tiszta életét, úgy ítélkezette volna, hogy az előkelő ifjak példaképe
    válik majd belőle. Amikor pedig elérte a serdülő éveket, az éhséget és
    szomjúságot olyan erővel tűrte, hogy mindenki feltűnőnek találta: bár
    keveset eszik, mégis szép és jó kedélyű. De mégsem olyan feltűnő
    mindez, ha meggondoljuk, hogy inkább lelki, mint testi eledellel
    táplálkozott. Nagyon sokat virrasztott, és minden idejét Isten
    tiszteletére, elmélkedésre vagy a tanulásra használta ez az értelmes
    ifjú. Beszélt az embereknek arról a bölcsességekről, amelyekkel Isten
    tetszését megnyerhetik. Könyvet írt, de nem hanyagolta el az Isten
    parancsa szerinti életet sem. Emlékezett az Úr szavára: “Nem az megy a
    mennyek országába, aki mondja, Uram, Uram, hanem aki teszi és tanítja,
    azt nevezik nagynak a mennyek országában.” Mindenezen érdemeiért
    esztergomi kanonoknak nevezték ki a sok dicséret és erény között
    vendégszeretetével mintegy második Ábrahám pátriárka tűnt fel. A
    magányos barlangokban szétszórtan lakó és emiatt remetéknek nevezett
    testvérek gyakran látogatták meg Özséb kanonokat, hogy a vesszőből
    font kosarakat kenyérre cseréljék fel. Annyira megkedvelte
    társaságukat, hogy gyakran felkereste őket, ott ahol Isten szolgái
    versengve kínáltak neki a vigasztalás édes és bőséges mézét.
    Elhatározta, hogy elhagyja a világot, otthonát, vagyonát, önmagát és
    övéit, hogy alázatossággal az Úr táborában harcolhasson. Özséb atyát e
    szent férfiút, az isteni szeretet csodálatos módon megsegítette és a
    szeretet kötelékét az erények virágaival díszített, vallásos
    lelkülettől hevítve Krisztus akaratát véghez vinni kívánta. Ő és
    követői elhatározták, hogy amikor szüleik, barátaik és rokonaik erről
    a tervről értesülne, bizalmas rábeszéléssel, jutalmakkal, tanácsokkal
    és nyájas suttogással igyekeznek őket eltántorítani szándékuktól. Ők
    ezt úgy tekintik, mint a kísértő ördög cselekvését, mint aki a
    kényelmet és gyönyört ígérve le akarja beszélni elhatározásukról, a
    kemény élet vállalásáról. Özséb atya már az isteni kegyelemtől
    megerősödött, mikor Istenhez könyörgött értük, állhatatosan böjtölt és
    zsoltározott és imádkozott, és az örök élet édességéről beszélt
    társainak. Így elérte, hogy akik az Úr félelméből elsőknek készek
    voltak elhagyni a világot, most már az isteni szeretetben megigazulást
    vállalták. Esztergomot társaival akkor hagyta el, amikor a tatárok
    elvonultak Magyarországról és a béke helyre állt. Szüleik és barátaik
    némelykor személyesen vagy írással, máskor követekkel próbálták őket
    visszatéríteni, de ők szilárdan elhatározták, hogy őszintén szolgálnak
    Jézus Krisztusnak. Özséb atya, aki a legállhatatosabb volt közöttük,
    rendszerint ilyen szavakkal utasította őket vissza: Halljátok szavam -
    mondta -”jóllehet Krisztus szerette édesanyját, de szenvedéseivel
    mégis úgy meggyötörte, hogy lelkét a fájdalom tőre járta át.
    Unokatestvérét, a különösen szeretett János evangélistát is mindent
    felülmúló fájdalommal sújtotta. Pedig megtehette volna, hogy leszáll a
    keresztről, de nem szállt le, mert ott akart meghalni.
    Hasonlóképpen mi sem akarunk a vezeklés keresztjéről leszállni, azért,
    most értünk szenvednek és utánunk sírnak, hanem eltántoríthatatlanul
    maradni fogunk, nehogy a világ kárhozatos útvesztőjébe tévedjünk.”
    Ezeket hallva mindnyájan sírtak, és nem voltak képesek válaszolni a
    Léleknek, aki belőle beszélt. Özséb és a testvérek példájára sokan
    megtérnek, és kolostorokat emelnek.
    Özséb atya Szent Ágoston szabályait kéri, de nem kapja meg azonnal a
    veszprémi püspök életrendet ad neki levélben, amelyből a kolostorok
    neveit olvashatjuk ki. Név szerint ezek a következők: Pilup-sziget,
    (Pilis-sziget) Szent Ilona, Szent Mária Magdolna Kőkúton, Szent Jakab
    a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-szigeten, Szent Imre Badacsonyban,
    Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken, Szent
    Domonkos Szakácsiban. “Az említett testvérek egyházmegyékben máshol
    található kolostorait mostantól fogva kiközösítés alá esnek. Kelt az
    Úrnak 1263-iki évében.” Az isteni kegyelem fényétől megvilágosítva
    Özséb atya, a szerzeti élet szeretetgyakorlatai között a vendéglátás
    feladatát szeretve a legjobban minden személyválogatás nélkül nagyokat
    és kicsinyeket, szegényeket és gazdagokat, jókat és rosszakat,
    becsületeseket és becsteleneket, fegyelmezetteket és
    fegyelmezetleneket, akkora szerénységgel és szeretettel fogadott,
    szolgált, vigasztalt, táplált, mintha mindegyiknek egyedül ő volna az
    egyetlen vigasztalója, mintha egyedül neki volna gondja rájuk. Sok
    öreg és fiatal csatlakozott, később pedig, valószínű a közös
    imádságukra és érdemeikért királyok, fejedelmek, bárók több országban
    alapítottak monostort. Oltárakat emeltek bennük, Isten dicsőségére és
    napról napra, mindenütt növekedett a keresztények áhítata és a számuk
    egyre szaporodott.

    Pálos szerzet kolostorai Magyarországon, a következő helyeken léteztek:
    (Pázmány Péter összeírása szerint)

    1. Szent Jakab monostora Patacson,
    2. Szentkereszt a pilisi erdőben,
    3. Szent Ilona Pilup szigetén,
    4. Szent Magdolna Kőkúton,
    5. Szent Jakab Bakonyban,
    6. Szent Erzsébet Ideg-szigeten,
    7. Szent Imre Badacsonyban,
    8. Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken,
    9. Szent Domonkos Szakácsiban,
    10. Szentlélek Pilisen,
    11. Mindenszentek Baych-on,
    12. Szentkereszt Bodrog-szigeten
    13. Szent László Kékesen
    14. Szent László Baranyában
    15. Szent Jakab Zalában Dobusban
    16. Keresztelő Szent János és Sixtus pápa monostora Veresmartban Heves
    megyében,
    17. Urunk Szent Testének kolostora Diósgyőrben,
    18. Szentlélek Diósgyőr felett Dédes felé az erdőben,
    19. Szent Lőrinc Budán,
    20. Szent Miklós Bethahydán,
    21. Szent Fülöp és Jakab
    22. Szent Magdolna Thorna-vagy Nagy-Jenőn, mely aztán Tüskevár,
    23. Mindszent Esztergom megyében,
    24. Szent Jeromos Gyulán Várad közelében,
    25. Boldogságos Szűz monostora Beregen Munkács közelében,
    26. Szent Pál Tolna mezővárosban,
    27. Nagyboldogasszony Üröghön Pécs mellett utóbb Szentkútnak nevezett,
    28. Szent László Szerdahelyen,
    29. Boldog Szűz kolostora Enyerén Zalamegyében,
    30. Szentlélek Dédesen Borsodmegyében,
    31. Szent Magdolna Felnémet falutól nem messze egy völgybe a
    Szarvaskőre vezető út mellett,
    32. Mária-Nosztra Hontmegyében,
    33. B. Egyed apátúr monostora Újhegyen Sáros-patak Zemplén megyében,
    34. Boldog Szűzé Eszenben Unvár megyében,
    35. Boldog Szűzé Kalodván,
    36. Szent Miklós Buzgón 1361-ben alapított,
    37. Boldog Szűzé Csatkán Veszprém megyében
    38. Boldog Szűzé Máramaroson,
    39. Mindszent más néven Szemes a Balaton tavánál Sümeg megyében,
    40. Szent Anna Hangonban Gömör megyében,
    41. Keresztelő Szent János Elefánton Nyitra megyében,
    42. Szent Katalin Gönczön, Abaújvár megyében,
    43. Boldog Szűzé Gombaszegen Gömör megyében,
    44. Boldog Szűzé Monyorókeréken Vas vármegyében,
    45. Szent Ilona Csáktornya fölött Zalamegyében
    46. Máriavölgy Pozsonyon fölül,
    47. Szent Pál első remetének kolostora Budán,
    48. Az Úr Szent Testének monostora Ungvárott,
    49. Boldog Szűzé Tholodon Sümeg megyében,
    50. Örményesi kolostor a Zala folyónál Zalamegyében,
    51. Boldog Asszony monostora Borsod megyében Ónodon felöl,
    52. Belókő,
    53. Gothál, Temes folyón túl,
    54. Szent Péter Zalánkemén mellett, mind ezen 3 monostor 1393-ban a
    török által elpusztított,
    55. Háromhegyi kolostor, Borsod megyében,
    56. Willyei monostor Ungvár megyében,
    57. Keresztelő Szent János monostora Újházán,
    58. Szentlélek Porván Bakonyban Veszprém megyében,
    59. Jenői kolostor Zala megyében,
    60. Paumgarten Sopron megyében Kismarton közelében,
    61. Boldog Szűzé Tokajon, Zemplém megyében,
    62. Kápolnai monostor Várad közelében, 1473-banTordai András és László
    helyre állítatott.
    63. Keresztelő János Zsámbokon, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
    64. Szent Eustachiusé Cheutt-on, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
    65. Boldog Szűzé Szolnokon Sopron megyében,
    66. Szent Wolfgangé Wondoffon Sopron felöl,
    67. Szent Mihály főangyalé Vásonban Veszprém megyében,
    68. Boldog Szűzé Budán az úgy nevezett Fejér templom közelében,
    69. Szent Andrásé a visegrádi vár közelében, Ulászló adott át a
    1493-ban adott át a pálosoknak,
    70. Szent Péteré Sümegen, 1501-ben emeltetett,
    71. Boldog Szűzé Terebesen Zemplén megyében,
    72. Boldog Szűzé Családon, Bars megyében,
    73. Boldog Szűzé a váradi hegyfokon 1513-ban megerősítő oklevél,
    74. Boldog Szűzé (Toronya) Hontmegyében,
    75. Nagyboldogasszonyról címzett Pápán Veszprém megyében,
    76. Szent József kolostora Nagyszombatban,
    77. Késmárki monostor,
    78. Szakolczai kolostor,
    79. Boldog Szűzé varanói monostor, Zemplém megyében,
    80. Boldog Szűzé Pesten,
    81. Boldog Szűzé Nisiderben, Fertő tavánál,
    82. Szentháromságról nevezett Pécsett, Baranya megyében,
    83. Györgyéni Tolna megyében, Döbrengesz mezőváros mellett,
    84. Hétfájdalmas Szűzé Sasváron Nyitra megyében,

    Erdélyországi kolostorok

    85. Szent Erzsébeté Alba-Graeca mellett, 1316-ban alapított,
    86. Boldog Szűzé Székelyházán vagy Szentkirályon, 1350-ben alapított
    87. Boldog Szűzé Szent Mihálykővén 1384-ben alapított
    88. Pókafalvai monostor 1416-ban alapított,
    89. Boldog Szűzé Erdélyben, 1469-ben Szent Istváni Székely Mihály úr
    özvegye Potentiana asszonyság által megadományoztatott, régi
    alapítvány.
    90. Szent Jeromosé Nagy-faluban, -Pázmány Péter kardinális szerint
    91. Tótfaludi monostor, -Pázmány Péter kardinális szerint
    92. Szent Mihályról címzett a vár alatt, -Pázmány Péter kardinális szerint
    93. Tövisi kolostor, Fejér megyében,
    94. Illyefalvi küldérház, 1701-ben a szent rendnek átadatott,
    95. Másik küldérház Tordán, 1714 óta a rend birtokában,

    “A szentiványi tudós jezsuiták szerint 1702-ben megjelent művében a
    pálosokról mondatik, hogy azoknak 21 helynökségük és 43-nál több
    perjelségük volt Magyarországon. Pálos monostorokat Pázmány Péter
    kardinális a máriavölgyi kolostorban őrzött régi iratokból jegyezte
    ki, a hozzájuk még olyan zárdákat adott Gyöngyösi Gergely
    könyvecskéjéből és megjegyzi, hogy a lajstrom végén az említett
    kardinális, hogy nem hiányoznak olyanok, kik állítják, miszerint a
    magyar szent korona alatt a fejér szerzetnek még sokkal több
    kolostorai is voltak, melyeket azonban ő nem ismer. A történészek a
    pálos monostorok számát 170-re szokták tenni, ide nem számítva az
    egykori palesztinai, római, horvát dalmát, istriai, lengyel,
    litvániai, porosz, orosz, sziléziai, morva, cseh, osztrák, stájer,
    svéd és portugálai szintén tekintélyes számra rúgó kolostorokat,
    melyek öt tartományt (magyar, német-horvát, lengyel, istriai és svéd)
    képeztek amelyek száma összesen 240 kolostor.
    “A 1786-iki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére;
    II. József ezen éveben törölte el a magyar szerzetet is mi által
    fönnállott 37 kolostornak ingóságaiból tiz millió, a szerzet javaiból
    kétszáz háromezer hatszáz huszonkilenc forintnyi jövedelmet szerzett.
    Az összesen 381 főből álló részint tanitói, részint lelkipásztorsági
    nyert, vagy pedig szüken kiszabott nyugpénzből tengeté életét jobb
    sorsra méltó életét. Ez lett a gyászos vége az egyetlen magyar
    szerzetesrendnek akkor, midőn ismét virágzásnak látszott indulni. Amit
    Lajosok és Mátyások, s a haza vallásos nagyjai sok éven át
    fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé
    tette!”
    Istennek legyen hála, Lékai bíboros úr hivatalosan, elindította
    Rómában a szentté avatási eljárást Boldog Özséb ügyében. Amelynek
    során Árva Vince atyát nevezte ki a szentté avatás posztulátorává.
    Imádságunkkal erősítsük Árva Vince atyát a magyar nemzet lelkületét
    érintő kérdésben.

    “Özséb atya úgy élt, mint szent, mert minden földi szenvedélyt s
    ármányt száműzve kebeléből, életét csak Istennek, imádkozásnak kegyes
    téteményének szentelé, s példánnyá lőn királynak és minden hívőknek!”
    2004-2011.
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=mtop&file=olvas&cikk=fomenu-4b1d47c29efeb

    Pálos emléknap a most már 703 éves a Pálos-rend teljes körű pápai
    jóváhagyásának tiszteletére
    Árva Vince atya útját követve, aki Szent Özséb és Első Remete Szent
    Pál nyomdokain vezérli az égi utat kereső magyarokat.
    Bakk István: Újra működésben: Pálos emléknap – Budapest, 2008.
    december 13. (videó)
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4d946da7d9b8e&elozo=legendak-4d92bc497c6e8&koveto=legendak-4d95b85c6d503

    The founder of the Hungarian Pauline Fathers, Özseb, whose name is
    probably derived from the first Pannonian martyr, Eusebius gained
    martyrdom under the rule of Valerianus (235-259).

    Özséb/Eusebius requested permission from Cardinal Vancsay to form the
    Pauline Order due to his disappointment of the Andrew II and Béla IV’s
    leadership after the destruction caused by the Tatars.

    A vision of his work confirmed everything for him and the order’s main
    centre was established and built in 1250. The monastery was built in
    Szentkereszt (Holy Cross) and Eusebius became the first Father Rector.

    Eusebius, under Thomas Aquinas’ support requested permission to adopt
    the Rule of St. Augustine from Urban IV, which was not received and
    documented until 13th December 1308.

    The Pauline Fathers are the only Hungarian order of monks founded in
    Hungary itself.

    After the death of Eusebius the Hungarian Paulines spread rapidly, and
    the generosity of King Matthias, who was the most famous Renaissance
    ruler of the time and possessor of the Holy Crown, supported the
    order.
    The order also obtained Fehéregyház, where Árpad the Magyar Chief, who
    settled Hungary is buried, thus enabling the order to guard Árpad’s
    tomb.
    At this particular monastery, Mátyás Bakk became the first provost,
    who also has relatives living in Szekélyland to the present day. In
    that time there were up to 69 monasteries, although later the number
    reached 170 in the Hungarian region.
    On 15th January 1467 the day when the king defeated Ali Begh St. Paul
    the Hermit was made a Hungarian patron saint by the king. The name
    giver to the order, St. Paul the Hermit became defender and protector
    of the king both internally and the whole region.
    Not only were scholars invited to the country by the king, but also
    church leaders, which explains how Rodrigo Borgia Archbishop of Eger
    and Abbot of Pétervárád became prelate of Hungary. Incidentally, he
    also became Pope Alexander VI, and during his time Queen Isabella of
    Spain, relative of the House of Árpád Kings requested the Paulines to
    travel to the New World with Columbus.
    On October 12th 1492, Columbus landed in America, and according to
    Alexander IV, we can clearly see that the Hungarian Pauline Order were
    the first spreaders of the faith, and were also the first bridge
    builders between Europe and America.
    Pauline monasteries could also be found in many European countries
    such as Austria, Croatia, Portugal, Spain, Poland and many others
    besides.

    The Pauline Fathers from all their monasteries had to meet at a
    convention, which took place near Buda at a place called Szentlőrinc
    (now Buda Szentlőrinc). The provost, the superior of and two delegates
    all the monasteries in each diocese arrived at the meeting every
    fourth, or rather every eighth year at the main monastery in Hungary.

    The Ottoman invasion of Hungary was fatal for the Pauline order later
    on, as the powerful independent base of the order was lost.
    The meeting of the order was moved to the monastery at Máriavölgy due
    to the destruction of the main Szentlorinc monastery by the Ottomans.
    The country split into three and in the eastern region a new king was
    chosen, John I, who had previously been the voivod (leader) of the
    same place.
    In the western region the younger brother of Charles V was crowned,
    and became King Ferdinand.
    King John, who was struggling with many difficulties, requested the
    help of provost Brother György, who was made voivod of Transylvania,
    and who at that time was also cardinal and bishop of Várád, as well as
    being treasurer and the most well known politician. He negotiated with
    Bishop Wese, who was the representative of Charles V and Wese tried to
    convince him to hand over the eastern region.
    Brother György, (Bishop of Nagyvárad, Voivod of Transylvania, Cardinal
    and Archbishop of Esztergom) in virtue of his responsible *** was
    unable to bring about a decision which would have been against the
    nation’s interests. Neither corruption or bribery, nor treason could
    change his mind.
    György’s ambition to reunite the country did not come true, due to the
    historical situation of the region. Only Transylvania’s independence
    could guarantee the avoidance of the Ottoman invasion.
    After the unsuccessful negotiation, Charles V and King Ferdinand,
    members of the Habsburg family murdered Brother György Alvincen
    Martinuzzi on the night of December 16th, 1551.
    The news of the murdered Archbishop of Esztergom shocked Europe.
    Along with the murder came the looting of Transylvania’s treasures.
    With the invasion of the Ottomans, the Paulines moved to Poland. And
    due to the increasing strength of the Polish Paulines a split from the
    Hungarian order took place in 1784. The Polish king Stanislaw August
    Poniatowski had caused the break away process by his claims. That is
    why the diocese of the order separated from Hungary, as well as the
    Father Rector in 1784. The beginning of Pope Pius VI’s breviary
    “Apostolicae Sedis auctoritas” stated that the Polish diocese of the
    order is separated from the main Hungarian one.
    Franz Joseph II dissolved all religious orders, including the Paulines in 1786.
    Although, the dissolution act of 1786 was withdrawn in 1790 it did not
    include the Paulines.
    The order tried to re-establish itself in 1864, 1902, 1918 and in 1934.
    Then in 1989 through Fr. Vince Árva of Pilisszántó the order was
    re-established, and the beatification process of Blessed Eusebius was
    pushed forward. Not only this, but he also hopes that the Polish
    order’s rule of the ancient order will cease and a new Hungarian
    leadership and centre will be established.
    On February 8th, 2008 Fr. Vince Árva sent a letter to Pope Benedict
    XVI giving an account the work involved in the beatification process
    of Blessed Eusebius, and the other necessary documentation required in
    the process.

    MVSZ Sajtószolgálat
    Vatikánban járt Patrubány Miklós / Miklós Patrubány in the Vatican

    Mons. Angelo Amato, prefect of the Congregation for the Causes of
    Saints received Miklós Patrubány , president of the World Federation
    of Hungarians in the Vatican.
    The WFH president handed over the documentation for the beatification
    of Blessed Eusebius (Özséb), the only male Hungarian founder of a
    religious order, that being of the Pauline Order.Not so long ago under
    tragic circumstances Fr. Vince Árva postulator of 17 volumes of
    documentation on Blessed Eusebius of Esztergom, passed away leaving
    behind 22 years of work.
    Fr. Vince Árva publically announced to the VII Hungarian World
    Congress on August 19th, 2008 that he would like to entrust the huge
    amount of documentation to the World Federation of Hungarians.
    With the Pope’s approval of the Pauline Order’s 700th anniversary
    December 13th, 2008 the president of the World Federation of
    Hungarians received the volume of documentation on the special
    occasion.
    The following day Fr. Vince Árva passed away.
    WFH Press service

  39. Magyar Mária said,

    2012/01/13 at 19:08

    Pálos Passió című könyvbemutatója

    Duna TV, Kívánságkosár 2011. augusztus 11.

    A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább. Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. ..

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4e4153ab4afac&elozo=aktualis-4e30526e61631&koveto=palosok-4e43652810d80

    http://indavideo.hu/video/passio_4

  40. Bakk István said,

    2012/01/21 at 22:06

    Császár Tamás
    In memoriam Árva Vince atya

    Császár Tamás rendező tervei között szerepel, hogy filmet készítsen Árva Vincze atyáról. Ennek egy beharangozó, apró részlete látható most. A Dobogó – Mitikus Magyar Történelem és a Két Hollós Könyvesbolt így búcsúzik a pálos testvérek utolsójától. Legyen neki könnyű a Föld, lelke találjon örök megnyugvást!
    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=arvavince-4efc25d00c56a

  41. Bakk István said,

    2012/02/11 at 07:55

    Bakk István
    Az ősi magyar Pálos rend tiszteletére

    „Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!”[1]

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4f3102c68883e#_ftn9

  42. Bakk István said,

    2012/02/11 at 07:56

    Esztergomi Boldog Özséb az ősi Pálosrend alapítója + 1270. január 20.

    Bakk Endre Kanonok Alapítvány ima-lánc felhívása!
    Új magyar szent születőben: Imádkozzunk Boldog Özséb szentté avatásáért minden este 19-órakor a szentté avatás napjáig!

    P. Árva Vince †:
    Der seelige von Esztergom

    Seine Seeligsprchung wurde im Laufe der Jahrhunderte wiederholt angeregt, aber über die Anfänge kam man niemals hinaus. Wir wollen nun auf Gittes Holfe vertrauen und hoffen, daß auf den jetzigen Anfang bald die glückliche Erfüllung folgen wird und daß wir den seeligen Eusebius von Esztergom – zum Wohl des heiligen Volkes Gottes – im Kreise der Heiligen werden verehren können.
    Lasset uns beten: Gott, der du deine Heiligen verklärst, ich wende mich durch die Fürbitte des seeligen Eusebius an dich, den die Liebe zu dir unter die Einsiedler im Pilis-Wald führte, um dich durch sein opferwilliges und bußfertiges Leben auszusöhnen.
    Laß es sein, daß nach seinem Beispiel die Einheit der Kirche, nach dem Willen deines Sohnen, zur Wirklichkeit wird.
    Die Flamme des seeligen Eusebius erleuchte die verlassenen Heime und führe die Eltern und die Kinder zur Wärme des Familienherdes zurück.
    Sein Lich leuchte der stets suchenden und forschenden Jugend, damit sie den Sinn und das beglückende Ziel ihres Lebens auf em zu dir führenden Weg finden.
    Sein Licht lasse den Alten und Kranken erkennen, wie viel sie durch das aus Liebe auf sich genommene Leiden ihren Mitmenschen helfen können.
    Laß es, auf das Gebet des seeligen Eusebius hin, sein, daß es in der Welt keinen Mangel an Pristern mehr geben soll und daß die Männer, die sich fur den priesterlichen Dienst aus freiem Willen verpflichten, der kirche in Gehorsam, Keuschheit und Einheit biz zum Ende ihres Lebens treu bleiben. Der seelige Eusebius zog sich nach einem schrecklichen Krieg in die Einsamkeit zurück, um durch sein opferwilliges Leben den gesegneten Frieden zu erwirken. Gewähre der Welt und insbesondere unserer Heimat auch heute den Frieden und wende die Kriegsgefahr um der Verdienste des seeligen Eusebius willen ab. Zum Schluß möchte ich dir meine persönliche Bitte vortragen . . .
    Gib, auf die Fürbitte des seeligen Eusebius hin, daß meine Bitte zum Wohl meiner Seele und zum Wohl der Kirche erfüllt wird.
    Durch Jesus Christus, unseren Herrn. Amen.

    P. Árva Vince †:
    Özséb of Esztergom, the Blessed

    Although he has been proposed for beatification on many occassions since his death, these proposals have never been acted upon.
    We trust that, with God’s help, this initiative will finally reach its joyous conclusion when the Blessed Özséb of Esztergom, can officially be called a Saint, for the benefit of the saintly people of God.
    Let us pray:
    Oh Lord, I pray to Thee through the good offices of the Blessed Özséb of Esztergom, who was taken by his love for Thee into the mountains of Pilis where he led a life of self-denial and atonement as a hermit.
    Grant that his example may lead the churches to unification, according to the will of Thy Holy Son, Jesus Christ, our Lord.
    May the blessed flame of Özséb’s hermit life light up the hearths ofbroken homes and lead parents and children back to their warmth.
    May its light guide the restless young to the joy and purpose which Thou givest.
    Enlighten the hearts of the old and the sick that they may recognize the service they can render unto their fellow men as they endure their sufferings according to Thy loving kindness.
    Grand that through this prayer of Blassed Özséb that the shortage of priests throughout the world would cease and that those volunteering their service would remain faithful to the Church in obedience, chastity and unity unto death.
    Blassed Özséb became a hermit after a terrible war and devoted his life to bringing the blessing of peace. Grant us peace now in the world and in Hungary and keep us, in re­cognition of the merits of Özséb, from the peril of war.
    And finally, hear my personal request, oh Lord…
    Grant me your answer through the good offices of The Blessed Özséb, for the benefit of my soul and the Church.
    Through Jesus Christ, our Lord. Amen.

    IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!

    Könyörögjünk:
    Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével né¬péért engeszteljen.
    Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világ¬ban szétszóródott magyar népet. Példájára való¬suljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.
    Boldog Özséb remete lángja világítson be az el¬hagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiatalok¬nak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg éle¬tük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedés¬sel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisz¬taságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszkö¬zölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.
    Végül saját kérésemet terjesztem eléd……. Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.
    Krisztus a mi Urunk által. Ámen.
    P. Árva Vince atya † (Márianosztra)

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics
    Kérjük, adják tovább határon túli testvéreinknek is, ima-lánc járja körbe a Kárpát-medencét.
    “Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől”-mondta Mindszenty József
    bíboros atya.

    Bakk István
    Vorsitzender der Endre Bakk Kanoniker Stiftung
    http://www.hitvallas.hu/regi/hitv0501/hitv050116.html

  44. Magyar Mária said,

    2012/05/16 at 19:09

    Újvilág Passió (A part) Kecskeméten

    Jézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténete az egyik legismertebb témakör az irodalomtörténetben.
    A Kecskeméti Katona József Színház most arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket szabadtéren, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutatja be.
    Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes rend, a pálosok. Történetünk szerint a rend százhuszonhat tagja elkísérte Kolombuszt híres felfedezőútján. A papokat Izabella spanyol királyné kérte a magyar rendfőnöktől, azzal a feladattal, hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket; valamint hogy később terjesszék a hitet a távoli földrészen, az Új Világban. A magyar pálosok (a „fehérbarátok”) ekként meghatározó szereplői voltak Amerika történetének, úgy is, mint az európai kultúra és műveltség terjesztői. A kecskeméti előadás sajátossága, hogy a pálosok szemszögéből mutatja be az ottani eseményeket, a térítés kezdeti stádiumait. Passiónk így egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak. Nem utolsósorban azzal, hogy annak a Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó (eredetileg pálos rovásírással magyarított) passiószövegét használja alapanyagként, amelynek mai magyar nyelvű változata alig néhány éve vált ismertté, Árva Vince pálos szerzetes atya munkássága nyomán.

    Az előadás alkotói – melynek gerincét a Kecskeméti Katona József Színház jeles művészei képezik -, nem csak a megközelítés újszerűségével, de a látvány-zene-koreográfia egységével is mai, magyar produkció megvalósítására törekszenek. Kocsis L. Mihály és a rendező közös szövegkönyve elsősorban az Evangéliumra támaszkodik. A koreográfiát Lukács László a Kecskemét Táncegyüttes vezető koreográfusa készíti, és az előadásban a táncegyüttes táncosai mellett, kecskeméti lakosok is közreműködést vállaltak. A főbb szerepekben Csémy Balázst, Kőszegi Ákost, Hajdú Melindát, Hegedűs Zoltánt, Körtvélyessy Zsoltot láthatják.
    Az előadás zenei anyagát Kövi Szabolcs zeneszerző alkotta, rendezője Cseke Péter.

    A helyszín a Kecskeméti Arborétum, melynek vonzerejét növeli, hogy területén áll az 1718-ban épült műemlék Mária-Kápolna oromzatos homlokzattal,

    2012. június 8. és 9-én színházunk hagyományteremtő szándékkal mutatja be a produkciót. Ezt követően minden évben, június első hétvégéjén látható lesz Kecskeméten az Újvilág Passió!

    http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics

  45. Magyar Mária said,

    2012/05/16 at 19:10

    A könyvkiadásunkhoz támogatókat keresünk!

    A tervezett könyvünkhöz szponzorokat keresünk. A támogatók nevét a
    címlap verzóban (Szellemi és anyagi támogatóink) szerepeltetjük.
    Támogatói jelentkezés esetén a bankszámlaszámunk:
    OTP BANK HU 15117634265951588100000000

    Magyarországiaknak: OTP BANK 11742173-20164722

    A Pálos-rend a történelemben . TRADITIÓ 2.
    összeáll.: PhS Bakk István és PhS Bakk Erzsébet

    A pálosok tevékenységéről egykori levelezések alapján idéz a modern humánkutatás ismert alakja, Russell-Wood, s azt tárja fel, hogy Jézus lényegi tanításának – mint pl. az evangelizáció, a megváltás – a “megszelídítés” szerepe lehet az oktatásban. Arról értekezik, hogy hogyan védték a pálosok az őslakos indiánokat az agresszió és a gyarmatosítás ellen. Jól ábrázolja a szerző, hogyan alakul át a végtelen derűlátás az adott pillanatban. Egy új fázisa kerül a rendszerbe a pálosok kiábrándulásának, a kétségbeesésnek és a dühnek adnak hangot. Mert rossz felé indul a gyarmatosítás, arról írnak, hogy a tolerancia hiánya “a Jézusi ajánlatnak” hogyan vet véget, és végül Jézus tanításának missziónálási szemlélete a ráerőszakolás eszközévé válik. A pálosok nem vettek részt a gyarmatosításban, a tanítást és a közös munkavégzést használják Krisztus tanítása megismertetésének eszközéül, majd később barlangokba meghúzódva – mint a Pilisben – végezték az őslakosság krisztianizálását.

    Szellemi és anyagi támogatóink:
    HU ISSN 1215-9158
    Kiadja: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Fill in your details below or click an icon to log in:

Gravatar
WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. ( Log Out / Módosítás )

Twitter kép

You are commenting using your Twitter account. ( Log Out / Módosítás )

Facebook kép

You are commenting using your Facebook account. ( Log Out / Módosítás )

Mégse

Kapcsolódás: %s

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.

Join 271 other followers